2017. június 17., szombat

Kedves Iskola!

Sziasztok!
A mai bejegyzésbe egy kicsit azt szeretném taglalni, hogy én, mint diák, hogyan látom az oktatási rendszerünket, szerintem mi a jó és mi a rossz. A cikk a saját véleményemet taglalja, kommentbe viszont várom a tieteket!
Kedves Iskola!
Most, hogy lassan vége lesz egy újabb tanévnek (hála égnek) egy kicsit elmerengtem azon, hogy miért utálnak téged ennyien. Nos, kezdve ezekkel a korai kelésekkel, hogy beérjek a becsöngőre, már ott megfogalmazódik bennem a kérdésem. Minek? Reggel még általában mindenki használhatatlan, mind a diákok, mind a tanárok legszívesebben visszafeküdnének aludni, de nem tehetik meg.

Végül csak bevánszorog mindenki, kisebb nagyobb késéssel, és megkezdődhet a tanítás a termekben. Ó, és innen jön csak a java. Egy héten öt napon keresztül, általában 6-7-8 órát ülünk, hogy hazaérjünk, és újabb 2-3-4 (vagy jóval több) órát tanulással töltsünk.

Felkészül mindenre, és itt van az este, amikor már fáradt vagy te is és a szüleid is, akik szintén egész nap dolgoztak és kezdődnek a viták. Mindenki legszívesebben elküldené a másikat egy melegebb égtájra, amiből csak még több konfliktus áll elő.

És még sehol sincsenek a barátok, az osztálytársak, körülbelül az egész kikapcsolódás része. Ráadásul tinédzserek vagyunk, próbáljuk kitárni a szárnyinkat, szeretnénk dolgokat kipróbálni, de erre sokszor nincs lehetőség az idő hiányában.

Aztán ott van az is, hogy elkezd érdekelni a másik nem, kapcsolatok, szerelem, szakítás és tényleg ott ülsz egy helyben és nem kell semmit se csinálnod ahhoz, hogy az agyadban folyjon a buli. 

Mi is idegesek vagyunk, a tanárok is azok, a szüleink is. Ez megy egész tanéven keresztül, egészen a nyári szünetig, ahol jön egy jó bő két hónap pihi és aztán az egész kezdődik elölről és mindenki újra csak fáradt.

Jó, oké, azért nem csak rossz oldalad van neked.
Például, találkozhatunk rengeteg emberrel, barátokat szerezhetünk és tanulhatunk olyan dolgokat, amiket más különben tuti nem.

Kitalálhatjuk, hogy miben vagyunk jók, mi érdekel bennünket és noha ez amikor benne vagyunk eléggé sovány vigasz, de később az itt szerzett tapasztalatokból tanulhatunk is.

Üdv: Egy diáklány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése